Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elméleti vizsgaanyag - 9. kyu

2011.12.20

 

Állások: Musubi Dachi, Sanshin Dachi, Kokutsu Dachi 
Ütések: Seiken Ago Uchi, Seiken Jodan/Chudan/Gedan Gyaku Tsuki 
Védések: Seiken Chudan Uchi Uke, Seiken Chudan Soto Uke 
Rúgások: Mae Geri Chudan Chusoku 
Légzés: Nogare 
Kata: Taikyoku Sono Ichi, Taikyoku Sono Ni 
Kumite: Sanbon Kumite 

Erőnlét: 4 perc Mae Geri Chudan Chusoku (hidari, migi) Fudo Dachi-ban, 30 fekvőtámasz, 40 felülés, 30 felugrás.
Elmélet: A Kyokushin Karate története. 

Elmélet:

 

MASUTATSU OYAMA ÉLETE




 

Sosai Oyama 1923. július 27-én született Hyung Yee Choi néven délkelet-Koreában, egy Wa-Ryongri Yong-ch-myonchul Na Do nevű faluban, Kinje városa közelében, nem messze Gusantól. A falu a Sárga tenger közelében helyezkedik el, amit évszázadokon át uraltak a kínai és japán kalózok, akik végigpusztították a partvonalat. 
A fiatal Hyung Yee-t egyike volt azon szerencséseknek Cholapuk Do tartományban, aki a Yangban klánhoz tartozva, arisztokrata családból származott. Apja, Sun Hyang, akárcsak Hyug Yee és három fiútestvére, szokatlanul erős testfelépítésű volt. A meglehetősen jómódú családnak nagy vidéki birtoka volt, sőt, a családfő Kinje elöljárói tisztét is betöltötte. 
A Yongyee Általános Iskolába vezető út keskeny volt és poros, Hyung Yeenek, akárcsak a többi gyermeknek, végig kellett gyalogolnia a tíz kilométert. Hatvanan jártak egy osztályba, az iskola összlétszáma mintegy négyszáz tanuló volt. Tizenhárom éves korában nagynénjéhez költözött Söulba, hogy ott folytassa tanulmányait.

A CHABEE

Hyung Yeet nem igazából érdekelte az, amit az iskolában tanult. Sokkal jobban szeretett a szabadban lenni, halászni, úszni a barátaival. Az egyetlen dolog, ami nagyon érdekelte, az a sport, az atlétika volt. Részt vett futballmérkőzéseken és terepfutó-versenyeken is. Bár nem mutatott különösebb érdeklődést, mikor testvérei tá akarták venni, hogy próbálkozzon az ökölvívással, egy Chabee nevű harci művészeti stílus felkeltette a figyelmét. Kilencéves korától foglalkozott a Chabee-val, és igen ritkán fordult elő, hogy kihagyott volna akár egyetlen edzést is. A Chabee a Koryo-korszakból származik (912-1392). A Koryo-korszakot megelőzően a Koreai-félszigetet a Silla uralkodócsalád egyesítette. A Silla-korszak végén használatos harci technikák a kínai és koreai harci művészetek keverékéből származtak, főleg kínai kéztechnikákkal. Sokban különböztek a régi koreai stílusoktól, amik számos fej,- könyök- és lábtechnikát alkalmaztak. A Koryo-korszakban a félsziget gazdaságilag és kulturálisan is felvirágzott. Ugyanebben az időben alakult ki az úgynevezett tizennyolc technika. Később újabb rendszert, a harminchat technikát dolgozták ki, majd mindkét rendszerből létrejött a Chabee.

A BÁLVÁNY

Hyung Yee első bálványa egy Shirum-birkózó volt. A Shirum a japán szumó birkózás koreai változata. Minden nyáron a betakarítás idején megrendezték a Termés Ünnepét, aminek csúcseseménye a nagy Shirum-bajnokság volt. Rengeteg birkózó érkezett a versenyre, főleg Korea északi területeiről. Sok erős arató jött ide összemérni erejét a szomszédos területek erős embereivel. Több éve egy kemény, délről származó férfi uralta a mezőnyt. Ő lett Hyung Yee bálványa, követte is mindenfelé a ceremóniákon, amik szintén részei voltak az ünnepségnek. Mikor a birkózó újra megnyerte a versenyt, kihívott mindenkit: bárki megküzdhetett vele. Mikor senki sem fogadta el a kihívást, újra megkérdezte a jelenlévőket, ezúttal viszont arrogáns, sértő hangnemben, hogy van-e, aki ki merészel állni ellene. Ekkor egy kis termetű, vékony alkatú, negyven körüli észak koreai férfi lépett elő. Hyung Yee ismerte őt,02.jpg hiszen apjának dolgozott, a családi birtokon. Tudta róla, hogy egy nagyon szerény, igen tisztességes ember, és Yinek hívják. Yi sok történetet mesélt neki a messzi északról. Senki, Hyung Yee sem gondolta volna, hogy Yinek bármi esélye lenne a bajnokkal szemben. A birkózó úgy gondolta, gyors és könnyű győzelemre számíthat; előrerohant, neki a kis embernek, ám ekkor egy nagy erejű csapás érte egyenesen az arcán. Az ütés a földre döntötte; miután ez többször megismétlődött, a birkózónak fel kellett adnia a küzdelmet, sőt a közeli kórházba kellett szállítani. Hyung Yee új bálványt talált magának, talán ez az esemény is befolyásolta későbbi életét, ugyanis soha nem fordult elő, hogy Yee kitért volna bármilyen kihívás elől. Megpróbálta rávenni Yit, hogy tanítsa Chabee-ra. Próbálkozása némi idő és unszolás után sikerrel árt. Egy új világ nyílt meg előtte? Két évig tanította Yi, mindaddig, míg szerződése a birtokon végzett munkára le nem járt. 
Hyung Yeet nagyon bántotta, hogy elveszíti edzőjét, ugyanakkor büszke volt és elbizakodott. Yi felügyelete nélkül Yee továbbra is nyughatatlan gyermek maradt. Mivel termetre sokkal nagyobb volt, mint a korabeli gyermekek, gyakran kényszerült arra, hogy segítsen barátain, akár verekedésben is, néha akár három évvel idősebb ellenfelekkel szemben is. A barátai "Kisfőnök"-nek nevezték. Nyughatatlansága és a néha ehhez társuló meggondolatlanság a lányokkal szembeni naiv érdeklődésében is megnyilvánult. Egyszer játék közben véletlenül eltalálta az "iskola szépét" egy kővel. Mikor a lány tiltakozott, Yee hirtelen karjába kapta és erősen megölelte. Abban az időben ez a viselkedési mód elképzelhetetlen volt, így mikor apja tudomást szerzett a történtekről, Yeet nagyon szigorúan megbüntette. Hyung Yee ekkor eldöntötte, soha többet nem ad okot apjának, hogy megbüntesse. Rendkívüli módon szégyellte magát, hosszú ideig nem tudta elfelejteni a történteket. Azon képessége azonban, hogy bajba keveredjen, kitartott még Szöulban is, ahová tizenhárom éves korába költözött, hogy továbbtanuljon. Rendszerint nyugodt természetű apja nagyon határozottan és keményen reagált fia vad viselkedésére, akárcsak a rendőrség. Valószínűleg ez vezette Hung Yeet arra, hogy eldöntse: ha végez, elhagyja hazáját és Japánba költözik.

PILÓTA ÁLMOK

1938-at írtak és Hyung Yee tizenöt éves volt. Japán háborúban állt Kínával, éppen készülődött a második nagy offenzívára. Korea 1910. óta japán megszállás alatt állt. Az eltelt közel harminc év alatt a japánok határozott lépéseket tettek annak érdekében, hogy lerombolják Korea nemzeti karakterét. Az iskolákban japán nyelven oktattak (az idősebb lakosság a mai napig beszél japánul), a neveket megváltoztatták a japán szokás szerint, a közigazgatás teljesen a japánok kezében volt. A fiatalok közül sokan Japánt vezető országként tisztelték, máshol, főleg az északi területeken, állandó harcot folytattak a leigázók ellen, tüntettek, sőt háborúztak. Mint számos fiatal, Hyung Yee is arról álmodott, hogy pilóta lesz, olyan, mint Shin, Korea első saját harcirepülőgép-vezetője, aki a kínai-japán háborúban harcolt. Shin hős volt sok koreai férfi szemében, a tizenéves Hyung Yee is úgy tekintett rá mint nagy hősre. Magától ment Japánba - hogy saját eltökéltsége vitte, vagy elküldték, azt nem tudjuk, de az biztos, hogy feltétlen szükséges volt a változás számára. Repülős pályafutása azzal kezdődött, hogy elfogadták jelentkezését a Yamanashi Ifjúsági Repülési Intézetbe. Ez az iskola fiatal fiúk számára létrehozott katonai akadémia volt, Tokiótól délkeletre, a Yamanashi kerületben. Yee repülőgép-technikusnak tanult. Néhány év múlva, anélkül, hogy befejezte volna tanulmányait, ismeretlen okból otthagyta az iskolát.

ÚJ NÉVEN

A biztonságos életnek hirtelen vége lett. Hyung Yee egyedül volt, szállás nélkül Tokió, a nagyváros poklában. Járta a szálláshelyeket, de sehol sem tudott szobát bérelni. Végül, teljesen kimerülve, a honvágytól gyötörve rá kellet jönnie, hogy ő csak egy nemkívánatos koreai egy idegen országban. De a legyőzöttségnek ebben a pillanatában összeszedte magát, és eldöntötte: érvényesülni fog valamilyen más területen - mivel most már lehetetlenné vált 03.jpgszámára, hogy pilóta legyen. (Ettől kezdve Hyung Yee szíve mindig nyitott volt a külföldiek, "idegenek " számára) Végül sikerült egy szobát bérelnie az Oyama családnál, Tokió külvárosában. Ők is koreai származásúak voltak, és megsajnálták elveszett honfitársukat. A fiatal Hyung Yee ekkor nevét is megváltoztatta, felvett egy japán nevet. Ez megszokott dolog volt Japánban a koreai bevándorlók körében. Lehetséges, hogy a konzervatív japán társadalom könnyebben elfogadta őket így. A család neve után, amelyik szállást adott neki, Yee a Masutatsu Oyama nevet vette fel. A család két fia, Shigeru és Yasuhiko később tanítványai lettek és magas beosztást töltöttek be a Kyokushin szervezetben. 
Masutatsu Oyama, vagy ahogy barátai nevezték, Mas, a Takushoku egyetemen kezdett, ami híres volt a harci művészetekben való résztvevőiről. Ez volt az a hely, ahol a Shotokan karate is szilárd bázist talált. A fiatal Mas dzsúdóval kezdett, és újrakezdte ez ökölvívást is. Egyszer véletlenül tanúja volt egy karate edzésnek, és teljesen a hatása alá került Teljesen más volt a légkör , a technikák mások voltak, mint azok, amiket addig látott. Megkereste a Shotokan legfőbb dojóját Zoshigayában, Tokió Toshima-ku negyedében, Mejiróhoz közel, hogy a legjobb oktatók vezetése alatt tanulhasson. A dojót Yoshitaka "Giko" Funakoshi vezette, annak a Gichin Funakoshinak a második fia, aki bevezette a karatét Japánban. Giko felügyelete alatt Oyama két éven át lelkesen edzett minden nap. Az elszigetelődés és egyedüllét, amiben külföldi származása miatt volt része, még elhivatottabbá tette. Hogy állni tudja tanulása költségeit, és hogy több olcsóbb ételt tudjon vásárolni, az iskola éttermében mint segéd helyezkedett el. Kemény élet volt, csupa munka, tanulás és edzés, reggel öttől este nyolcig. Az iskolaigazgató nagyon meg volt elégedve a munkájával. A fiatal koreai igényessége a tisztaság és rend iránt mindig kifejezett volt, szinte pedánsnak volt mondható. A szakács viszont nem mindig örült, mikor a csupa zsír lábasait patyolattisztán találta. Oyama mintegy harmincperces beszédben szokta ecsetelni tanítványainak, milyen fontos a fürdők tisztasága. Valószínűleg ebben az időben, 1941-42-ben kezdett Nei-Chi Sónáll (ChoHyung Ju) edzeni. 
So szintén koreai volt, ugyanabból a tartományból származott, mint Oyama. Ő a Goju-ryu stílust tanította, egyike volt Gogen Yamaguchi legjobb tanítványainak. Hamar bartságot kötöttek, és Oyama két évig tanult So irányítása alatt. Oyama ekkor, második dan fokozattal, tizenhét-tizennyolc évesen hagyta ott a Shotokan stílust, valószínűleg kizárólag szociális okok miatt. A hátrányos kisebbséghez tartozott, valójában egy idősebb koreai társaságát kereste, aki pótolhatja számára az apát. Oyama mindig szeretettel beszélt arról az időről, amikor Shotokannal foglalkozott, és a benyomásokról, amik a valódi mester, Funakoshi részétől érték.

 

HARCI MŰVÉSZETEK ÉS VALLÁS

Bár hatalmas erejű ember hírében állt, Nei-Chju So nagy filozófus is volt, elmélyült szellemi ismeretekkel és szokatlanul erős jellemmel. Rendkívüli hatással volt Oyamára; amellett, hogy Goju-ryu karatét tanított neki, a Buddha-hívő Nichiren szektába is beléptette. A Nichiren filozófiája hangsúlyozza, hogy a harci művészet és a vallásos emelkedettség együvé tartozik. 
Mas Oyamát besorozták katonának, emiatt megkellett szakítania egyetemi tanulmányait. Egy Tokió melletti repülőtéren szolgált a földi személyzetnél. Azon tulajdonsága, hogy bajba keveredjen, továbbra is kísértett. Letartóztatták, miután leütött egy tisztet, de ártatlannak, bizonyult, mivel kiderült, hogy a tiszt provokálta az összetűzést. A Csendes-óceánra vezényelték, de mielőtt elszállítására sor kerülhetett volna, a háború véget ért. Ekkor huszonkét éves volt, elhivatottságának és a kemény edzésnek köszönhetően a negyedik dan birtokosa.

A BAJOK FOKOZÓDNAK

1945. A háborúnak vége, Japán fájdalmas vereséget szenvedett komoly veszteségekkel. Oyama tele volt a kettős hazafiság furcsa élményével. Részben, mert szülőhazája, Korea, megszabadulva ugyan a japán uralomtól, most az Észak és Dél közti összetűzésektől szenvedett. Másrészt új hazája, Japán elvesztette a háborút az USA ellen, és ez nagyon bántotta. A háború és Tokió bombázása súlyos nélkülözést okozott, a legszükségesebb dolgoknak és a pénznek is hiányában voltak. Ilyen körülmények között Oyamát lelkiismeretlen honfitársai kétes szindikátusokba vonták be. Ezek a feketepiac és a védelmi pénzek virágzása révén elit életet éltek a háború sújtotta Japánban. Korea egyesítésének gondolata mellett is folyt az agitáció. Ezek mind olyan tevékenységek, amik tökéletesen fedték a valóságoz, és ahol például Oyama eredeti természetét ki lehetett használni. Együttműködése a gengszterszindikátusokkal a fiatal koreait rossz irányba vezették. A rossz hatás és az amerikai katonákkal történt számtalan összetűzés eltompította Oyama ítélőképességét, túlzott reakciókat váltott ki belőle. A szabadságon lévő katonák és tengerészek természetesen igyekeztek udvarolni a japán nőknek. Nem egyszer Oyama volt a megmentő, amikor bajok támadtak a túlságosan erőszakos udvarlókkal. A Kelet Superman-jének tartotta magát, a jó védelmezőjének. Sokaknak kellett a sorkatonák közül ráébredni, hogy nem könnyű dolog elkapni a kis koreait. Nem egy amerikai mondta róla: "Szerencse, hogy Japánban sem sok ilyen alak van, különben elvesztettük volna a háborút".

LETARTÓZTATÁS ALATT

A kemény bombatámadások után, amelyek csúcsa a két atombomba ledobása volt Hirosima és Nagaszaki városára, japán teljes és egyoldalú kapitulációra kényszerült 1945. augusztus 15-én. Teljes volt a levertség a tűz pusztította Tokióban. A szégyen súlyos terhe nyomta a japánok vállát, és mikor a Birodalomnak le kellett mondania isteni felsőségéről az új alkotmány javára, a zavar teljes lett. A fiatal koreai Masutatsu Oyama élete csupa kétségbeesés volt. Az, hogy képtelen volt céljait elérni, és a háborút is elvesztették, szinte04.jpg elviselhetetlen volt számára. Kapcsolatai a szindikátussal és a koreai kérdéssel foglalkozó politikai erőkkel felhívta rá a hadsereg figyelmét. Állandóan összetűzésbe keveredett az amerikai katonákkal és a konkurens szindikátusok tagjaival, aminek következményeként letartóztatták és bezárták hat hónapra. Apja szavai: "egy ilyen kölyök, mint te sohasem érhet el semmit" mindig a fülében csengtek, újra és újra rátört az önvád az életmód miatt, amit folytat. Ugyanakkor fokozódó önismerete révén kezdett kialakulni benne az elképzelés arról, mit is kezdjen az életével. Bár a megszállók megtiltották a harci művészetek gyakorlását, Oyama újrakezdte a karateedzéseket barátjával és mesterével, Nei-Chu Sóval. A Koenji negyedben edzettek egy dojóban. Nei-Chu Só egyszer a tőle megszokott komolysággal közölte tanítványával: "Most már mindent megtanítottam neked, amit tudok, immár erősebb vagy nálam. Valójában erősebb vagy a legtöbb embernél. Ha továbbra is úgy élsz, mint eddig, még több bajba fogsz keveredni és még több embert fogsz megölni. Előbb-utóbb börtönben fogod végezni. A következőt ajánlom: menj el egy templomba és meditálj - gondolkozz azon, mit kezdj az életeddel".

 

HIRTELEN HALÁL

Oyama elgondolkodott azon, amit mestere mondott, és igazat adott neki. Eszébe jutott egy eset, ami nagyon nagy hatással volt rá. Táncversenyt rendeztek a tokiói Sano hotelben. A szálloda az amerikai tisztek szállásául is szolgált. Az esemény alatt verekedés támadt Oyama és egy magas japán között. Tudták Oyama ellenfeléről, hogy verekedés közben gyakran kést is használ. Több gyilkossággal is gyanúsították, de a rendőrségnek nem volt elég bizonyítéka ahhoz, hogy letartóztassa. A japán elvesztett a fejét, és természetesen kést rántott, míg Oyamának sikerült megőriznie nyugalmát. Előre-hátra mozgatva a kést maga előtt, a japán hirtelen rárontott Oyamára. Oyama védett és egy félelmetes erejű ütést mért ellenfele fejére. A japán halott volt, mielőtt a teste földet ért volna. Számos tanú látta az esetet, a bíróság mindent figyelembe véve úgy döntött, hogy Oyamát provokálták és jogosan védte magát, így nem ítélték el. Mas viszont rendkívül tragikusan fogta fel az esetet és nem tudott szabadulni a hatásától. Egy dolog valakit megverni ember ember elleni küzdelemben, megölni viszont egészen más. Később kiderült, hogy a gengszternek felesége és gyerekei vannak, Tokió külvárosában laknak. Mikor felkeresték Mast, és vádlón visszakövetelték a halott férjet és apát, Oyama közel állt hozzá, hogy szakítson a harci művészetekkel. Ekkor elment az özvegyhez a Kanto negyedbe és felajánlotta segítségét: dolgozni fog a farmjukon. Csak akkor tért vissza Tokióba, mikor az özvegy megesküdött, hogy el tudnak, boldogulni nélküle is.

A FORDULÓPONT

Minderre visszagondolva, elmerülve sötét gondolataiban a börtönben, újra és újra igazat adott Nei-Chu Sónak. Meg kellett találnia a módot, hogy saját kezébe vegye a sorsát és uralja az életét, ami határozottabb önuralmat is eredményez. Nei-Chu Só azt mondta ezzel kapcsolatban: "Legjobb lenne, ha elmennél. Vonulj vissza a természetbe, találd meg ott a helyed. Költözz egy hegyi kunyhóba, eddzed a tested és a lelked. Három év alatt valami05.jpg mérhetetlenül nagyot tudsz alkotni. Ahogy a szólás tartja: addig üsd a vasat, amíg meleg. Eddzd a tested, míg fiatal vagy, és nagy ember lesz belőled". Főleg az utolsó mondat ragadta meg az akkor huszonhárom éves Oyamát. Ráébredt, mi mindent adhat számára a karate, és ez olyan valódi életcélt jelentett, ami mindeddig hiányzott az életéből. A karate nem csak örömteli edzés volt, aminek révén erősebb lett, hanem azt is megmutatta, milyen naggyá tudja fejleszteni személyiségét, technikáját módszereit, és módot talál arra is, hogyan tudja továbbfejleszteni és terjeszteni a karatét. Nei-Chu Só szavai ráébresztették, hogy a karate nemcsak fizikai erőt ad számára, hanem szellemi erőt és azt a célt, amire mindig vágyott. Az út, ami rá várt, hosszú volt és kemény munkával teli, de Oyama most már fel volt készülve mindenre, bármit feláldozott volna új elképzeléseinek teljesítéséért. 
Már 1946 őszén megpróbált egy saját dojót nyitni: az Eiwa Karate-Do intézetet Sugamiban, Tokió közelében. Közel volt Nei-Chu So dojojához. Sajnos pár hónap múlva be kellett zárnia - talán azért, mert a harci művészetek gyakorlását az amerikaiak betiltották, talán a börtönmúltja miatt. Oyama meglátogatta Eiji Yoshikawát és Shiro Okazit, akiknél a buddhizmust tanulmányozta. Mindketten híres írók és történészek. Yoshikawa írta a legismertebb japán regényt, a"Musashi"- t. Ez a könyv Oyama abszolút favoritja, amiből gyakran merített ihletet és amit nagyon sokszor idéz. 
A Yamanashi negyedben, Tokiótól délkeletre található a Minobu hegy. Ugyanazon a területen van, mint a repülési akadémia, ahol Oyama 15 évesen, mikor először jött japánba, megkezdte tanulmányait. Minobuban merítette az ihletet Miyamoto Musashi, a szamuráj világhírű kétkardos technikájához, a Nito Ryuhoz, a tizenhetedik században. Oyama érkezését a hegyoldalban lévő buddhista templomban előre előkészítették. Szigorú munkarendet írtak elő számára, ami az edzések mellett favágásból, vízhordásból és más munkákból állt. De Oyama egy idő után úgy érezte, túl kevés ideje jut edzésre, és három hónap múltán visszatért Tokióba. 
Kevéssel Tokióba való visszatérése után részt vett a háború utáni első karatebajnokságon, az Összjapán Bajnokságon. Ugyanabban az évben vonták vissza a megszállók a karate gyakorlására kivetett tilalmat. A versenyt Kiotóban rendezték meg a Maruyama Főiskolán és a győztes Mas Oyama volt.

 

Az ezt követő évben, kétévi ismeretség után, Oyama feleségül vette Chiyako Fujimakit. Chiyako magas, karcsú lány volt, aki állítólag fiatal korában megnyerte a "Miss Tokió" szépségversenyt. Hamarosan megszületett első kislányuk. Összesen három gyermekük született, Oyama nagy csalódására mindhárom lány. Annak ellenére nagyon szerette gyermekeit, hogy mindig egy fiúra vágyott, aki utóda, örököse lehetett volna. Oyama egy támogatóra is talált ugyanabban az évben, egy liberális politikusra, Senichiro Ozawára. Együtt döntöttek úgy, hogy hallgatnak Nei-Chu So tanácsára - egy ezernapos kemény hegyi edzést terveztek Oyama számára.

 

AZ ÍZZÓ VAS ÖSSZEKOVÁCSOLÁSA

Oyama és tanítványa, Yashiro felment a Kiyosomi-hegyre. Chiba tartományban, a Bonson félsziget csúcsán, félúton a 386 méter magas hegyen, felépítettek egy kunyhót. A hegy gyönyörű volt, tölgy és juhar borította, remek kilátás nyílt a Csendes-óceánra. A helynek szellemi értéke is volt Oyama számára: itt alapította Nichiren Shonin a Nichiren szektát 1253. április 28-án. A buddhista hitbe Nei-Chu vezette be Oyamát öt évvel korábban. Nichiren Shonin Dozin Oshu tanítványa volt tizenkét éves korában, majd húszévi kemény és emberpróbáló után Shonin kinyilatkoztatta az új hitet, ami a Kiyosomi hegyen született. A Hokke-Shu nevet adta neki. A Seijoji templom, ahol Nichiren elmélkedett, ma is áll; Oyama ezt választotta aszketikus rezidenciájának. 
A kunyhóban nem volt villany és gáz. Oyama és tanítványa magával vitte a Musashi regénygyűjteményt, volt egy lándzsájuk, egy kardjuk, egy puskájuk és néhány konyhai eszközük. Talán néhány buddhista írás volt még velük. 
A kezdet kemény edzéssel telt, viszont az elszigeteltség a hegyek között kezdett nyomasztóvá válni számukra. Az egyedüllét és a vadon hangjai félelmet keltettek bennük. Nyugtalanul aludtak, rémálmaik voltak és egyre inkább érezték a civilizáció kényelmének hiányát, bár a kezdetektől azzal foglalkoztak, hogy magukat minél inkább megkeményítsék. Az edzés reggel ötkor futással kezdődött, amit gyakran rövid vágták követtek felfelé a meredek lejtőkön. Ezután gyakorlás a fára szerelt makiwarával, minden technikát ezerszer ismételve. Délután erőfejlesztés: súlyként sziklákat használtak. Homokzsák, majd szabad küzdelem következett. Oyama jól tűrte a kemény, egyszerű életet, tanítványa viszont kevésbé. Egy éjszaka elmenekült. Oyama ettől kezdve teljesen egyedül maradt a hegyi kunyhóban. Megváltás volt, mikor barátja, Kayama havonta egyszer megérkezett az élelmiszer-utánpótlással és más szükséges dolgokkal Tateyama városából. Támogatója havonta egy ötdolláros csekket küldött, hogy fedezze költségeit. Az egyedüllét és a nehézségek arra késztették Oyamát, hogy még keményebben eddzen. A reggeli futás továbbra is folytatódott, utána az alapok gyakorlása. A délután kizárólag a karateedzés ideje volt. Ez idő alatt fejlesztette ki máig híres törési technikáit. Ugró rúgásokat gyakorolt gyorsan növő lenbokrok fölött: ahogy a bokrok nőttek, egyre magasabbra és magasabbra kellett ugrania. Este elmélkedett és hangosan fölolvasott a buddhista írásokból. Hogy meditációi során könnyebben össze tudja fogni gondolatait, egy falra rajzolt körre koncentrált. Gyakran játszott bambuszfuvolán vagy festett az ilyen estéken. Már ebben az időben a kört és a pontot mint saját karatéja elvi alapját kezelte. Ez a gondolat még a tizenhatodik századból eredt, de Oyama gyakran alkalmazta az elvet arra, hogy érthetővé tegye küzdőelméletét. Azt a célt tűzte ki maga elé, hogy elég erőssé váljon ahhoz, hogy képes legyen megbirkózni egy bikával, csak a puszta kezét használva. Tudta, ha ez teljesül, az meghozza a hírnevet számára. Végül azonban ő sem bírta tovább a magányt, és kételkedni kezdett tervei sikerében. Az egyetlen valaki, akiben megbízott, barátja és mestere, Nei-Chu So volt. Oyama ezt írta neki: "Ebben a civilizált korban nem kellene ennyire primitív módon edzenem. ha lehetőségen lenne rá, sokkal hatékonyabban tudnék edzeni a városban. " Egy hónap múlva kapta meg a választ ami nagy fontos volt számára. Mélyen felzaklatta válasz. Ráébredt mi mindenen kell keresztülmennie ahhoz, hogy jellemét és önuralmát átformálja, hogy Japán legerősebb karatekájává váljon. Leborotválta haját és szemöldökét, a levél új ösztönzést adott az edzésre. Bármikor, amikor újra kétségek kezdték gyötörni, újraolvasta a levelet, erőt merített a Musashiról szóló könyvből és a meditációból. A kegyetlen edzés eredményei kezdtek megmutatkozni; testileg, szellemileg erősebb lett hónapról hónapra. Önbizalma hihetetlenül megnőtt, mikor egyik este képes volt kettétörni egy követ, amivel korábban sikertelenül próbálkozott. Haja, akárcsak bajusza, hosszúra nőtt; háromszor kellett leborotválnia szemöldökeit, mielőtt véget ért volna hegyi élete.

VISSZA A CIVILIZÁCIÓBA

Az előzőleg tervezett hároméves hegyi élet helyett Oyamának tizennyolc hónap után vissza kellett térnie, mivel támogatójától már nem érkeztek a csekkek, szponzora egy politikai botrányba keveredett. Oyama elhatározta, véghezviszi tervét, megpróbálkozik a bikák elleni pusztakezes küzdelemnek és erre ez volt a megfelelő pillanat. Tele volt önbizalommal, megtanulta kordában tartani magát, hatalmas fizikai erejét. Oyama leereszkedett a hegyről a civilizáció, Tateyama városa felé. 
Érdeklődését, hogy van-e lehetősége erejét bikákon kipróbálni, először nem vették komolyan06.jpg a tateyamai vágóhídon. Némi kitartás árán végül lehetőséget kapott az első próbálkozásra, egy 450 kilós bikával. Az első, rettenetes ütést sikerrel a bika homlokára mérte. Az fejvesztetten rohanni kezdett, orrán-száján dőlt a vér, de az ütés nem ölte meg. Miután levágták, kiderült, hogy a koponyája betört. A mészárosok adtak Oyamának egy második lehetőséget. Ezúttal az állat térdre rogyott, de ez volt minden, ami történt. Egy farmer azt a tanácsot adta Oyamának, hogy inkább törje le a szarvait, ami sikerült is néhány kísérlet után. 
Az akkor huszonhat éves Oyama 1950 elején tért vissza Tokióba. Hírneve egyre nőtt, ahogy terjedt a szóbeszéd hatalmas erejéről. Az Összjapán Bajnokság bajnoki címe, a hegyi edzések és a bikaszarvak letörése nagyon népszerűvé tették. Sokkal érettebbnek érezte magát, önbizalma megnőtt. Testőrként kezdett dolgozni a koreai követségen. 1951-ben mint oktató dolgozott a US Army különböző bázisain. A Kyokushint egyes bázisokon egészen a hatvanas évek közepéig oktatták. Oyama újra elkezdte a dzsúdóedzéseket, hogy a dobásokat és fogásokat gyakorolja. Összesen mintegy négy évig edzett a Sone dojóban, és megszerezte a 4. dan fokozatot.

 

KÖRUTAZÁS AMERIKÁBAN

1952. áprilisában a Chicago Profi Birkózó Szervezet meghívta Oyamát és a hawaii profi birkózót, Togót, hogy vegyenek részt egy birkózó bemutató körúton. A bemutató hatalmas sikert hozott, kitűnő lehetőséget adott Oyamának arra, hogy a japán karatét bemutassa. A chicagói nyitóest után a csoport 32 államban tartott bemutatót, az USA-ban, Kanadában, Mexicóban és Kubában. Oyama három profi birkózóval küzdött meg pénzdíjas küzdelemben, és mindhármat legyőzte. Tíz hónap és számtalan bemutató után Oyama híres emberként tért vissza japánba, mivel a japán sajtó folyamatosan követte a bemutató körutat. Technikai és kata-bemutatói kevésbé ragadták meg a nézők figyelmét, annál inkább a fa- és kőtörés. Sajnálatos módon az a félreértés, ami a mai napig követi a karatét, akkor született. Oyama a bemutatókat a Tameshiwarira alapozta, téglák és kövek törésére. Meg akarta győzni a világot arról, mekkora erő rejlik a karatéban. Felismerte, milyen sokat jelent a népszerűsítés és a jó reklám ahhoz, hogy az elv el tudjon terjedni, és ezt a továbbiakban a tökéletesség szintjére emelte. 
Miután visszaérkezett Japánba, 1952-ben egy filmes barátja felajánlotta, hogy felveszi küzdelmét egy bikával. Oyama felismerte, most itt az alkalom a nagy tettre, most győznie kell. Ha győz, a karate, amit csinál, világhírű lehet. Most meg lehet mutatni a kemény edzés eredményeit. Elfogadta az ajánlatot, ami azt jelentette, hogy egy három hónapos különleges edzéssel teli időszak vár rá. Tanulmányozta a bikák szokásait és különösképpen gyengéiket igyekezett kiismerni. Több vágóhídon is megfordult, hogy kipróbálja ütéseinek erejét a levágott bikák szarvain. Hogy sikerrel ki tudjon állni a bika ellen, tudta, hogy a 100 métert 15, de inkább 13 másodpercen belül kell futnia, ami azt jelentette, hogy súlyát 80 kilóra kell csökkentenie. Kipróbálta a bikák kitartását futás közben úgy, hogy a folyó túlpartján együtt futott velük. Mindennapi rutinedzésként négykor kelt és nyolc kilométert futott a Hachiman templomig és vissza. Reggeli után kétórás karateedzés következett, délután ugyanaz három órán keresztül.

A HELYZET SÚLYA

1953. januárjára túl voltak az előkészületeken. Oyama is, aki akkor huszonkilenc éves volt, és a Shochiku Motion Pictures Co. filmesei is. A hely, amit kiválasztottak, a tengerparton volt, Yawataanál, Tateyama közelében. A bikák súlya 500 kilogramm volt, szarva 25 cm hosszú, tövénél 7,5 cm átmérőjű. A küzdelem kezdetekor Oyama megragadta az állat fejét és megpróbálta a földre dönteni, de az ellenállt. Oyama terve az volt, hogy az állatot a földre 07.jpgrántja, majd ott letöri a szarvát. Öt perc küzdelem után mindketten kezdtek fáradni. Ekkor a bika hirtelen rátámadt Oyamára, aki a hátára esett, a bika megdöfte. Hatalmas erőfeszítéssel Oyama talpra állt és sikerült megállítania a bika támadását. Észlelte, hogy a bika ugyanolyan fáradt, mint ő, és megpróbálta leütni a szarvait álló helyzetben, de nem járt sikerrel. Tudta, a bika fejét mereven a földhöz kell szorítania, ha le akarja törni a szarvakat. Egy újabb támadásba kezdett, megpróbálta teljesen kimeríteni a bikát. Ezúttal sikerült lebirkóznia, és jobb kézzel lecsapta a szarvait. Sikerrel járt, nem ölte meg a bikát, de legyőzte szabad küzdelemben. Nagyon elégedett volt magával. Bemutatta, mire tesz képessé a kemény edzés és a karate. Megmutatta, mekkora önuralommal rendelkezik, ugyanakkor olyan nevet teremtett önmaga számára, amit mindenki meg fog ismerni. Gyermekkori álmai most végre valóra válhatnak. A küzdelem harmincnégy percig tartott. Azt, hogy mi lett a film sorsa, sajnos nem tudjuk. Sok mindent mesélnek arról, Oyama hány bikát győzött le, de jelentés csak négy vagy öt esetről áll rendelkezésünkre. Emellett kísérletezett halott bikákkal is és ötvenkét esetből negyvennyolcban sikerült a szarvakat letörnie. Három bikát ölt meg úgy, hogy nyakukat kicsavarta.

 

A TUDÁS TOVÁBBADÁSA

Oyma nyitott egy szabadtéri dojót Mijiróban, Tokió egyik negyedének parkjában. Első segítőjének Kenji Masushimát választotta. Oyama összeszedte és alkalmazta minden technikai tapasztalatát és oktatási módszereit. Kezdetben háromszáz tanítványa volt. A kezdetleges oktatási körülmények ellenére az érdeklődés nagy volt, sokan akartak a dojóban edzeni. Mindaz, amit Oyama elért, váltotta ki ezt a nagy érdeklődést. Oktatóként csatlakozott hozzájuk Eiji Yasuda, aki Kenji Masushimával nagy segítségre volt Oyamának. Oyama felkeltette a Japánon kívüli világ érdeklődését is. Ajánlatot kapott egy Bradshaw nevű szervezőtől, hogy vegyen részt egy bemutató körúton az USA-ban és Dél-Amerikában. A körút nagy sikert hozott, de sajnálatos módon megszakadt. A lelkes közönség előtt megtartott chicagói megnyitó est után, ahol Oyama bemutatta töréstechnikáit és megküzdött egy bikával, aminek mindkét szarvát letörte, az állatvédő szervezetek azonnali és heves tiltakozási akciót indítottak az országban. Az újságokban megjelentek Oyama sikerei, ugyanakkor az állatvédők kritikái is. A körutat meg kellett szakítani, de Oyama mégis újra megmutatta a képességeket, amelyek benne és a karatéban rejlenek.

AZ ELSŐ DOJO

A szabadtéri dojo megnyitása óta két év telt el, és Oyama egyben érezte a szükségességét egy valódi dojónak. Sikerült találnia egy termet, amit egy balettstúdióval közösen használtak a Rikkyo Egyetem mögött Ikebukuróban, nem messze attól a helytől, ahol a ma is létező Honbu áll. Masami Ishibashi és Ken Minamoto voltak a segítőtársai. Eiji Yasuda és Masami Ishibashi ma is tagjai a szervezetnek, mindketten a hetedik dan fokozat birtokosai. Az ötvenes évek végén Oyama gyakran vett részt egy hónapos utakon, ilyenkor instruktorai tartották az edzéseket. Mindegyiküknek előzetes tapasztalatai voltak Goju-ryuban, illetve Shito-ryuban,08.jpg tudásuk sokat jelentett a kata- és technikai edzéseken. Shihan Yuzo Goda, aki jelenleg hétdanos, saját dojója van Tokióban, akkor kezdett tanulni Oyamánál. Ezt meséli azokról az időkről: minden ötletet kipróbáltak a gyakorlatban, hogy lássák, használható-e. A küzdelem teljes kontakttal ment, amivel sokan nem tudtak megbirkózni és abbahagyták az edzést. A szabad küzdelem és kemény fizikai edzés volt a két legfontosabb része az edzéseknek, nem úgy mint a hagyományos karatéban, ahol a technikai edzés a fontosabb. A kemény küzdés hamar bevezetésre került a kezdők számára is, gyakran az alapok megtanítása előtt. Sokaknak nem volt karateruhája, saját készítésű ruhát, vagy duzsdó-git viseltek helyette. 
Azzal a céllal, hogy többet megtudjon az ázsiai harci művészetekről és természetesen, hogy próbára tegye képességeit, Oyama Délkelet-Ázsiába utazott. Ellátogatott Okinawára, Hongkongba, Jávára és Thaiföldre. Hongkongban alkalma volt találkozni egy idősebb, Chin nevű kínaival. Oyama később nagy tisztelettel és csodálattal beszélt róla. Chin technikái kör mentén mozogtak, és védték a támadásokat, amit Oyama attól fogva átvett és tovább adott. Egy rövid ideig együtt edzettek. Nem sokkal azután, hogy elhagyta Hongkongot, Oyama máris kipróbálhatta az új technikákat egy thai-boksz harcos ellen, aki korábban könnyedén legyőzött számos japán karatézót. A harcos neve Fekete Kobra volt, ő volt a váltósúlyú bajnok. Az első menetben a thai-boksz harcos gyors rúgásai és ütései komoly gondot okoztak Oyamának. Végül sikerült egy sorozat köríves rúgással eldöntenie a küzdelmet. Ő volt az első karateka, aki le tudta győzni ezt a thai-boksz harcost. 
Újra meg kellett küzdenie egy bikával. 1956. november 11-én Mas kiállt egy 600 kilogramm súlyú bika ellen, Tokióban, a Dennen Coliseumban. A japán állatvédő szervezet megkísérelte a küzdelem letiltását, aminek az lett a következménye, hogy a Metropolitan Rendőrség megtiltotta, hogy Oyama megölje a bikát vagy letörje a szarvát. Oyama tiltakozott, és elhatározta, hogy mindenképp megtartja a bemutatót. Amint mindketten az arénába léptek, a bika megrémült a fényszórók és a villanólámpák fényétől. Pár perc múlva Oyama könnyedén a földre döntötte a megbénult állatot. A nézők sokkal többet vártak és csalódottak voltak. Masnak el kellett tűrnie a nézők kritikáját, ami lekicsinyellte teljesítményét, de hát a nézők nem láthatták át a valós helyzetet.

 

KYOKUSHINKAI

A Kyokushin szervezet megszületése egy templomi szertartás során történt, a Mitsumine-san hegyen. A Kyokushin név úgy fordítható: Az igazság legvégső egyesülése. Az ezt jelentő három kanji jelet egy kalligráfiamester, Haramotoki írta le, és felkerült a dogi kabátjának bal oldalára. A Zen szerzetesek a meditáció során az ég felé emelték kezüket, összetéve úgy, hogy nyílás maradt a hüvelyk és a mutatóujj között. Ezt hívják kankunak. Masutasu karatéjának először volt neve és szervezete. 
Shihan Bobby Lowe (ma 8 danos), Amerikában élő kínai, akit Oyama a hawaii bemutatón ismert meg, eljött Tokióba, hogy intenzíven eddzen abban a karatestílusban, amit olyan hatásosan mutatott be Oyama; akinek segítségével Lowe létrehozta az első dojót Japánon kívül.

A DOLGOK ROSSZRA FORDULNAK

1957-ben eljött az ideje egy újabb bemutató körútnak az USA-ba, Mexikóba és Európába. A mexikói bemutató botrányos volt, tejes leégés Oyama számára. Ha éppen a deszkák nem valami különlegesen kemény fafajtából készültek, akkor a téglák voltak olyanok, amiket kifutópályák készítésére használnak. A híres töréstechnikai bemutatókon semmi sem akart eltörni. A Kyokushin közel állt ahhoz, hogy léte veszélybe kerüljön. Oyama megküzdött egy bikával, de nem tudott rendes fogást venni rajta, és a bika kellemetlenül hasba döfte. Oyama hat hónapig lábadozott utána. Ez volt az utolsó bikával való küzdelem. Néhány évvel később Oyama megkísérelte valóra váltani régi álmát, hogy megküzdjön egy medvével. Ezzel a gondolattal ment Hokkaidóra, de hamarosan rájött, hogy az álom valóra váltása elképzelhetetlen, és hazautazott.

MI A KARATE?

A körutaknak és Oyama teljesítményének eredményeképpen egyre inkább szükségessé vált egy könyv megjelentetése. A Shotokan stílust művelő Nishiyama egy jól kidolgozott könyvet adott ki nemrég, de Oyama sem volt sokkal lemaradva mögötte. Richard Kim és mások segítségével kiadták a Mi a karate?című könyvet. Legmerészebb álmaikat is meghaladóan nagy sikert ért el. 1976-ig a könyv több mint 250 000 példányban kelt el, három átdolgozott kiadást ért meg. Rendkívül érdekes a könyv technikai része, a történelmi viszont még izgalmasabb. A karate nem maradhat nyugalomban, fejlődnie kell, annak megfelelően, amit 09.jpgMas Oyama a könyvében megfogalmaz. 1959-ben Oyamát meghívták oktatni az FBI-központba, Washington D.C.-be és a West Point Katonai Akadémiára. A korábbi FBI-ügynök, Donald Buck segítségével megalapította a második Japán határain kívüli iskoláját San Franciscóban. 
1961-ig számos oktató tanított a tokiói legfőbb dojóban, köztük Yasuhiko Oyama, Tadashi Nakamura, Shigeo Kato és Akio Fujihara. Maga Oyama is újra oktatott a tanítványok kérésére.

 

TISZTÁRA MOSNI A BECSÜLETET

1962-ben a thai-boxolók, a Muay Thai, kihívták a japán karate-elitet, amire Japán nem adott választ. Oyama kötelességének érezte, hogy felvegye a kesztyűt, annak ellenére, hogy számos karateka szenvedett vereséget a thaiaktól. Tapasztalatból tudta, milyen nehéz a feladat, ezért három legeslegjobb karatekáját küldte Thaiföldre. A három küzdelemből kettőt megnyertek, így visszaállították Japán régi dicsőségét.

AZ ÚJ HONBU DOJO

A régi balettstúdió hamarosan szűk lett; egy új Honbu dojo tervei készltek el 1962-ben. Két10.jpg évbe tellett, mire be lehetett költözni az új dojóba. A Kyokushin új dojójának négy emelete volt, az öltözők az alagsorban kaptak helyet, a recepció és a kisebbik dojo a földszinten volt, a nagy dojo az emeleten. A második emeleten irodák voltak, az épület felső részén lakószobák. A hetvenes évek végére ez a dojo is kicsinek bizonyult, egy még újabb tervezése kezdődött meg, de a tokiói magas telekárak miatt az építkezést el kellett halasztani. Ugyanakkor, amikor a Honbu dojo megnyílt, 1964-ben, megalakult a Nemzetközi Karate Szervezet (IKO). Eisaku Satót választották elnöknek, az alelnök Matsuhei Mori, az igazgató Masutatsu Oyama. Mikor Sato később, 1966-ban Japán miniszterelnöke lett, helyét Mori vette át, Hideo Shiotsugo lett az alelnök. Helyüket Mori 1985-ben bekövetkezett haláláig megtartották. Akkor változott Oyama címe Sosai-ra, a szervezet vezetőjére. A tagországok a világ minden részéről életre szóló kapcsolatban forrtak össze.

 

 

MAGYAR TÖRTÉNETE

 

AKIK A MAGYAR KYOKUSHIN BÖLCSŐJÉT RINGATTÁK

A magyar kyokushin hosszú utat tett meg azóta, hogy húsz esztendővel ezelőtt megnyitottam Szolnokon az első nyári edzőtábort. Akkor mintegy hatvan roppant lelkes "tanuló" vett részt a táborozáson, s mindegyikük teljesen nyitott volt, égett a vágytól hogy minél többet megtanuljon a kyokushinról, minél többet megtudjon Sosai Oyamáról. Ezek között a tanulók között volt Shihan Furkó Kálmán, a magyar kyokushin mostani vezetője. Mára háromszáz fölé került azon "hallgatók" száma, akik rendszeresen szereplői ezeknek a nyári találkozóknak. Úgy tűnik, nagyon rövid idő alatt épült föl a Magyar Kyokushin Karate Szervezet, pedig ez huszonöt kemény esztendőt vett igénybe. Megkérdezhetik, miért tartott ilyen sokáig ? A kyokushin karate egy nagyon nehéz tréning, kemény fizikai felkészültséget és fegyelmet igényel. A kezdeti időszak, az első lépések megtétele óta azonban a magyar kyokushin az egyik legismertebb szervezetté nőtte ki magát. Magyarország sok bajnokot nevelt, de ki is számít igazi bajnoknak ? Mindent egybevetve: egy verseny győztese - mondhatnánk, de az igazi bajnok jóval több ennél. Ő az, aki a kyokushin utat követi, s nem csak a tatamin, a küzdőtéren de otthon, az iskolában és általában az élet összes területén. Sok-sok ember dolgozott a karate e műfajának magyarországi sikeréért. Lehetetlen és főleg igazságtalan lenne felsorolni mindenkit, de egy biztos, Furkó Kálmán nélkül a kyokushin karate nem jutott volna el olyan magasságokba, mint ahol napjainkban jegyzik. Shihan Howard Collins 7.dan az EKO technikai igazgatója

ELTELT EGY NEGYEDSZÁZAD

Huszonöt évvel ezelőtt indult. Mi indult? Kik kezdeményezték kik leheltek lelket bele ? Hogy terveztük? Tudtuk hogy mi lesz belőle? Hát bizony nem. Mint megannyi sok más történet, ez is minden előzetes tervezés nélkül alakult. Uj volt, érdekes volt, izgalmas is volt, s ha nem tiltották , de némelyek nem nézték jó szemmel a terjedését .

Ma már viszont a KARATE egy elismert és az egész világon -igaz különböző formákban- elterjedt, kedvelt küzdősport. Ma már tulajdonképpen senki sem foglalkozik vele, hogyan kezdődött , az a fontos, hogy létezik. Azért egy bizonyos idő után jó érzés visszapillantani, részben mert szépen fejlődött, részben mert a multról nem szabad elfeledkezni.

Tizenöt évi távollét után 1972-ben érkeztem haza először Magyarországra. Egyetlen szándékom az volt hogy meglátogassam szüleimet, és családommal egy kis pihenésben legyen részem. Nem számítottam arra, hogy gyerekkori barátom, az ismert judos, a válogatott edzője, Horváth István elterjesztette a Testnevelési Főiskolán, hogy érkezik egy magyar svédországból, aki karatét oktat. Pár hónappal korábban a Magyar cselgáncs válogatott Göteborgban járt, akkor találkoztam újra Pistával, aki dr. Galla Ferenc irányításával edzett a TF-en , mellytől szüleim háza alig 300 méterre található. Nem kellett különösen nógatniuk hogy tartsak egy bemutatót a főiskolán. A magyar kyokushin karate ekkor tette meg első lépéseit.

Ennél a pontnál azonban szeretnék egy pillanatra megállni , és a saját és , ill. a kyokushin karatézók nevében köszönetet mondani dr. Galla Ferencnek akinek az érdeklődése, és támogatása nélkül nem jutottunk volna idáig. Első tanitványaim Adámy István és Furkó Kálmán voltak a TF judo szakosztályával egyetemben. Fantasztikus érdeklődéssel lesték minden szavam, mozdulatom. Galla tanár úr lehetővé tette hogy filmre vegyük a foglalkozások egy részét , igy később ezek alapján tudtak edzeni a fiúk . Ez aztán éveken keresztül megismétlődött, és az érdeklődés nem csökkent. Látva ezt, kapcsolatot teremtettem shihan Howard Collins-szal, aki ellátogatott az első nyári edzőtáborba, és azóta is rendszeres vezetője a rendezvénynek. A technikai fejlődést neki köszönhetik a magyar karatékák. Mig Collins a tábor vezetésével szabott irányt Furkó Kálmánék számára, én a bírói képzéssel, külföldi szervezéssel segítettem a szakág fejlődését. A hetvenes években letettük a kyokushin alapjait Magyarországon, a nyolcvanas években pedig óriási lépésekkel nemzetközi színvonalra emeltük . Ennek elérésben nagy szerepet vállalt Popper György, akinek a támogatása nélkül sokkal göröngyösebb utat kellett volna bejárnunk. A legtöbbet azonban shihan Furkó Kálmánnak köszönhet a magyar kyokushin. Hogy a nemzetközi szervezetben is elismerőleg beszél karatékáinkról, hogy mintaként állítják mások elé a magyarországi munkát, céltudatos, mindent feláldozó személyének eredménye. Én két országban honositottam meg a kyót svédországban és magyarországon ám el kell ismernem, Furkó Kálmán tevékenységének köszönhetően utóbbi került az élre. Legyünk, legyetek büszkék arra amit elértünk. Őrizzük és fejlesszük tovább, mert nagy érték, sok munka fekszik benne. Természetesen sokan mások is hozzájárultak még a fejlődéshez, de hely és időhiány miatt mindenkiről nem tehetek említést. Büszke és boldog vagyok, hogy hozzá tudtam járulni a magyar kyokushin kialakulásához, fejlődéséhez, eredményeihez.

OSU:

Sensei Mészáros Attila


ÍGY KEZDŐDÖTT
A sportág két kiváló - nemzetközileg is elismert mestere, Furkó Kálmán és Adámy István 5 danos mesterek nálam dzsúdóztak a TFSE szakosztályában. Mindketten tehetségesek voltak és ha nem csábulnak el (az én támogatásommal) a legkeményebb karate irányába, bizonyára szép sikereket értek volna el a cselgáncsban is. Rajtuk kívül tagja volt a szakosztálynak a világhírű Benkó Dixiland Band kiváló bendzsósa, Nagy Jenő, aki két diplomás mérnökként már a hetvenes években gyakorta járt külföldön együttesével . Egy alkalommal Albrecht Pflüger könyvével, ezekkel a szavakkal jelent meg az edzésen: ,,mit szólnátok hozzá ha mi is kipróbálnánk a karatét? '' Nos ezt követően edzéseink egy részét -közös elhatározással- ennek megismerésére szántuk. Jenő útmutatásai alapján, autodidacta módon kezdtük gyakorolni a ,, a zenkutsu és a kokutsu dachit ", no meg a különböző ütés és rúgás fajtákat. A hatvanas évek vége felé tért haza véglegesen ausztráliából Polyák József, aki járva a világot - útba ejtve nem egyszer japánt is - gazdag tapasztalatokra tett szert mind a karate mind pedig az önvédelem területén. Nem sokkal hazaérkezése után azzal jelent meg nálam, hogy tegyem próbára szakmai felkészültségét, tudását. Ez az idő volt egyébként a TF-en a ,,téglatörések gazdag korszaka" Sikerült Oyama könyveihez is hozzá jutnunk, melyekben nem csak tégla, de az üvegnyak letörésének képeit is láthattuk. Persze ezeket tüstént magunk is kipróbáltuk, mondanom se kell talán, nem sok sikerrel . A sportról fiataloknak című sorozatban 1968 ban nekem is megjelent egy könyvem a cselgáncsról. Ebben kíséreltem meg pár oldalnyi terjedelemben tájékoztatást adni a fiataloknak a karatéról ,, Akik a nyílvesszőt is elkapják" címmel. Polyák József számos bemutatót tartott a TF-en is, amelyen téglatörések is szerepeltek. A ,,shutoval" történő törései azonban nem jöttek be . A nézők között volt a főiskolás Furkó Kálmán is, aki buzdításomra vállalta a törést, méghozzá teljes sikerrel. Ahonnan csak lehetett összegyüjtöttük, majd rendszereztük a karatéval kapcsolatos ismereteinket. Már dolgoztam a főiskolai tankönyvem megirásán - Nagy Jenő bevonásával - , amelynek ezt a címet adtam: ,, Cselgáncs (judo) önvédelem (aikido)" Nem akármilyen előzmények után a könyv 1969-ben megjelent, majd egy esztendő multán Ezüstgerely dijat nyert. A kéziratot mind a Belügyminisztérium, mind pedig a TF illetékes szakembere áttanulmányozta. Főigazgatói utasításra a Nagy Jenő Által írt 20 oldalnyi, a karatéról szóló anyagot ki kellett vennem, mondván a Szovjetunióban is betiltották a karatét, amely láthatatlan fegyver és nem kerülhet avatatlan emberek kezébe nálunk sem. Lehetett volna vitatkozni, érveim is lettek volna bőven, de nem láttam értelmét . Kivettem hát a karatéról szóló részt a kéziratból, de dacból -anélkül hogy észrevették volna - a legfontosabb ismereteket átmentettem a történeti részbe. Ilyeneket például: mi a magyarázata a karate jelentős előretörésének, jellemformáló értéke és sokrétű mozgásanyaga, a karate a pontosan működő reflexek gazdaságos és koordinált sportága , stb. Könyvem tehát végül megjelent, úgy hittem ezekkel a gondolatokkal talán még többet is segitek a karate magyarországi térhódításának, mintha csupán néhány karate-technika puszta leirására hagyatkoztam volna.

A KYOKUSHIN MEGJELENÉSE HAZÁNKBAN

Régi tanítványom a magyar cselgáncsválogatott edzője, Horváth István hozott össze az általa Göteborgban megismert, ám 1972 ben hazalátogatott Mészáros Attilával, aki akkor már a nemzetközi szervezetben is fontos tisztséget töltött be . Szeptemberben Attila megjelent a dzsúdósaim edzésén és nagy érdeklődés közepette megtartotta első karate tréningjét. A jelenlévők között természetesen ott volt Furkó Kálmán és Adámy István is . A látottakról rövid feljegyzést készítettünk magunknak: ,,Sorakozó hagyományos térdelő helyzetben, terpesz térdelésben . Ülés a sarkon, törzs egyenes, kezek ökölben a combokon, tekintet előre néz. Mokuso(mokszo) 25-30 Mp. Mokuso yame. Rei - válasz a karatékák részéről: OSU (ösz) Bemelegítő gimnasztika (japán számolással):1-ichi. 2-ni, 3-san." Hát így történt ! Igy kezdődött 25 évvel ezelőtt Magyarországon a kyokushin karate szép sikereket felmutató diadalútja 1972 szeptemberében.

 

 ÉS AMIT NAGYON TUDNI KELL!

 

 1923

Masutatsu Oyama a Kyokushin Karate megalapítója július 27-én született Hyung Yee Choi néven Délkelet - Koreában, egy Wa-Ryongri Yong-chi-myonchul Na Do nevű faluban Kinje városa közelében nem messze Gunsantól.

1925 
Mas. Oyamát szülei nővéréhez küldik Mandzsúriába.

1936 
Mas. Oyama a koreai Szöulban folytatja tanulmányait. Itt kezdte tanulni a kempot. A második évben elnyerte a shodan fokozatot.

1938 
Mas. Oyama beíratkozik A Yamanashi repölő iskolába. A karatét japánban népszerűsítő három mester egyikénél, Gichin Funakoshi-nál tanul karatézni.

1940 
Mas. Oyama beíratkozik a Takushuku egyetemre. Megkapja a második dant.

1945 
Megalapítja az Eiwa Karate Do kutatóintézetet.

1946 
Mas. Oyama katedrát kapott a Waseda Egyetem Testnevelési Tanszékén. Meglátogatja Eiji Yoshikawa és Shiro Ozaki híres japán írókat, hogy tanulmányozza a régi szamurájok életét. A Minobu hegyre ment edzeni.

1947 
Oyama részt vett a háború utáni első országos Japán karateversenyen, (Maruyama Gimnázium, Kyoto). A bajnokságot megnyerte.

1948 
Mas. Oyama elhatározta, hogy életét a karaténak szenteli. 18 hónapig egymaga edzett a chibai Kiyosumi hegyen, hogy tökéletesítse mozgását és elmélyedjen a karatéban.

1950 
Chibában egy bika ellen küzdött. Helyiséget kapott egy hentesüzletben, és edzés gyanánt ütéseivel bikákat ölt. Életében összesen 47 bikát ölt meg, ezek közül 4 azonnal kimúlt.

1951 
A Japánban állomásozó alakulatoknak oktatott karatét a zamai, fuchui, tachikawai, yokosukai, yokotai és tokorozawai táborokban. Jódót kezdett edzeni a Sona Dojoban.

1952 
A chicagói karate szövetség meghívta az USA-ba. Ott 11 hónapon át 32 bemutatót tartott, különböző államokban tanított, és 7 küzdelemben vett részt, melyeket mind megnyert.

1953 
Mas. Oyama ismét az USA-ba utazott, ahol Chicagóban egy bikával küzdött meg, és népszerü lett azáltal, hogy leütötte a bika szarvát.

1954 
Visszatért Japánba, és egy filmhez 3 hónapos edzést tartott Bosóban. Megnyitotta elsó dojóját Mejiróban, Tokyó egy kiégett körzetében. Az oktatók voltak: K. Mizushima,és E. Yasuda.

1955 
Egy amerikai támogatója meghívja Mas. Oyamát az USA-ba. Eljutott Dél Amerikába és Európába is sok ellenféllel megküzdött. Nagy sikert aratott az USA-ban a whiskysüveg nyakának leütésével. Chicagóban ismét bika ellen küzdött, ám ezért az állatbarátok egyesülete erősen kritizálta.

1956 
Okiwanán kezdve, bejárta Dél Kelet Ázsiát, sok különféle harcmodort tanulmányozva. Az Oyama dojo a Rikkyo egyetem mögötti egyik kis teremben kapott helyet. Az oktatók: K. Mizushima, E. Yasuda, M. Ishibashi és T. Minamimoto voltak. A dojo volt a Kyokushinkaikan kezdete, azé a karatéé, amely az "1000 napos edzésig kezdő, 10000 napos edzés után bepillantás a karate mélységeibe" elven alapul.

1957 
Mas. Oyama az USA-ba és Európába utazott. Bikával küzdött Mexikóban és sérülés miatt 6 hónapos kórházi ápolásra szorult. Közben Japánban Yajima és Matsui mesterek oktatók lettek.

1958 
A "Mi a karate?" című könyv megjelenésekor a japán karate elsőszámú könyvsikere lett. Mas. Oyama New Yorkba utazott és márciusban tért vissza Japánba. Az első tengerentúli szakosztály Hawaiiban létesült Mr. B. Lowe vezetésével. Az FBI meghívta Oyamát tanítani és bemutatót tartani. A Westpoint katonai főiskola meghívta karateoktatónak.

1959 
Megtartották az első hawaii versenyt, ahol Oyama volt a főbíró. Bemutatót is tartott ezen a versenyen. Az Oyama dojo megtartotta az első nyári edzőtáborát a chibai Ichinomiyában. Mas. Oyama az USA-ban és Európában járt.

1960 
Mas. Oyama ismét az USA-ban és Európában tett körutat. A második hawaii versenyen 72 egyesület indult 16 országból.

1961 
Megnyílt a San-Francisco-i dojo. Megrendezték a harmadik hawaii versenyt. A Los Angeles-i dojo megnyitása. Mas. Oyama hetente három alkalommal tanítani kezdett az Oyama dojóban. Az első észak-amerikai nyílt bajnokságot a New York-i Madison Square Garden-ben tartották, Mas. Oyama főbíráskodásával.

1962 
Mas. Oyama Európába valamint az USA-ba utazott a küzdőstílusok tanulmányozására és bemutatókat tartani. A negyedik hawaii bajnokság. Mas. Oyama visszatért Japánba és az Oyama dojo 20 jelöltnek adta meg a fekete övet. Elkezdődött a külföldi tanítványok áramlása.

1963 
Mas. Oyama Európába, Amerikába és Dél-Afrikába utazott. Tokióban elkezdődött annak az épületnek az építése, amely később az Ikebukuro kerületben a Kyokushinkaikan Honbu lett. Az USA Hartford Cityben tartotta második nyílt bajnokságát.

1964 
Muai Thai, Malájföldi Boksz, kihívást intézett a japán karatéhoz, de azok azt nem fogadták el. Az Oyama dojo erre 3 növendékét átküldte Thaiföldre. A csapat 3 mérkőzésből kettőt megnyert és visszaállította a japán karate hírnevét, sőt még növelte is ezt. E. Sato (Japán volt miniszterelnöke), aki Nóbel-díjat kapott, lett a Kyokushinkaikan elnöke (Kaicho), Mas. Oyama lett az igazgató (Kancho). Hivatalosan megnyitották a tokioi Honbut. Megalapították a Nemzetközi Karate Szervezetet. A Georgiai Állami Egyetem Meghívta Oyamát egyhónapos oktató és bemutató útra.

1965 
Első alkalommal volt téli edzés a Mitsumune hegyen. Megjelent az "Ez a karate" című könyv. Az angol Steve Arneil teljesítette a 100 ellenfeles kumitét, elsőként a Kyokushinban. Mas. Oyama New Yorkba utazott, hogy létrehozzon egy egyesületet.

1966 
K. Kurosakit Európába küldték tanítani. Elkészült a "Dinamikus karate" című japán könyv, beindult a "Modern karate" című japán magazin. Sigeru Oyamát és más mestereket az USA-ba küldtek oktatni. Megalakult az Amerikai Nemzetközi Katrate Szövetség. Megalakult a Dél-Amerika-i szövetség is. Sean Connery, a híres 007-es ügynök Japánba utazott tanulni. Sigeru Oyama sikeresen teljasítette a 100 ellenfeles kumitét.

1967 
K. Katót Ausztráliába küldték tanítani. Megjelent a "Karate alapismeretek" című könyv. A holland Leok Hollander és az új-zélandi John Jervis teljesítették a 100 ellenfeles kumitét.

1968 
Sigeru Oyamát Braziliába küldték tanítani. Napvilágot látott a "Karate világkörüli útja" című könyv. Mas. Oyama hosszú tengerentúli utazásai során ellátogatott Hawaira, USA-ba, Angliába, Európába és Jordániába. Megalakult az Európai NKSZ. Az európai szakosztályvezetők értekezletét Amsterdamban tartották meg. Megalakult a közelkeleti NKSZ. Oyama magánórákat ad őfelségének Jordánia királyának. Megalakult a Csendes-óceáni NKSZ.

1969 
Megjelentek a "Karate fiúknak", a "Tömegek karatéja", és a "Fiatalok karate önvédelme" japán kiadásai. Megalakult a Dél-afrikai NKSZ. Y.Matsushima Délkelet-Ázsiába ment oktatni. Megtartották az 1. Japán országos nyílt bajnokságot Tokióban, amely vonzotta a malájföldi bokszolókat, judósokat, a többi stílus képviselőit és a nagyközönséget. 48 versenyző volt.

1970 
Megjelent Japánban a "Karate edzés" és a "Karate haladóknak" című könyv. Mas. Oyama jelenlétében tartották meg az európai szakosztályvezetők értekezletét Londonban. Az első USA szakosztályvezetők értekezletét Los Angelesban tartották, ezen ugyancsak jelen volt Mas. Oyama. Megrendezték Tokióban a 2. Országos nyílt karatebajnikságot.

1971 
Megjelent Japánban a "Hogyan kezdjünk karatézni?" című könyv. Megalakult az USA központi egyesülete, Manhattan, New york. Oyama Mr. Lindzey New York-i polgármester társaságában részt vett a megnyitón. Megválasztották a körzeti vezetőket. N. Kishit az USA-ba küldik tanítani. Megtartották Japánban a 3. országos nyílt karatebajnokságot S. Kanamurát az USA-ba küldték tanítani.

1972 
Megjelent Japánban a "Küzdőszellem" c. könyv. S Isobe Braziliába ment tanítani. Megnyílt a Mas. Oyama levelező tagozat. A Nippon Karate-Do Renme csapat vesztett a párizsi no-contact világbajnokságon. Oyamát ez nagyon megviselte és hosszú beszédben tartott értékelést, nyílvánított véleményt. Y. Oyama az USA-ba ment tanítani. Megrendezték a 4. Japán országos nyílt karatebajnokságot Tokióban. Megjelenik a "Kenka Karate" c. könyc. A brit Howard Collins teljesítette a 100. Ellenfeles kumitét és II. helyezést szerzett a 4. Országos karatebajnokságon.

1973 
Mas. Oyama sok egyesületnél tett látogatást világkörüli útja során, a két év múlva sorrakerülő világbajnokság előkészítése céljából. Myuki Miura teljesítette a 100 ellenfeles kumitét. Megjelent japánban a "Karate és az életem" c. könyv. Megtartották az 5. Országos nyílt karatebajnokságot Tokióban.

1974 
Mas. Oyama bemutatót tartott az iráni Sharam hercegnek, és tiszteletbeli 2. Dannal ajándékozta meg őt. Mas. Oyamának az összes egyesület a 9. Dant adományozta. Megtartották a 6. Japán országos nyílt karatebajnokságot.

1975 
Oyama Részt vett Hawaiiban a szakosztályi vezetők összejövetelén, amelyet a közelgő világbajnokságra való előkészület jegyében tartottak. M. Yamada Braziliába ment oktatni. 36 országból 128 versenyző részvételével megrendezték az 1. Nyílt kyokushin világbajnokságot Tokióban. Helyezettek: I. Katsuaki Sato II. Hatsuyo Royama III. Joko Ninomiya. Megjelent a "Karate Gorin-no-sho" c. könyv.

1976 
Megjelent Japánban a "Karate a világ országaiban" c. könyv. Kibocsátották az első világbajnokságról szóló filmet, "A legerősebb karate" címmel. Mas. Oyama az USA-ba utazott.Napvilágot látott a "Kyokushin útja" c. könyv. Megrendezték a 8. Japán országos nyílt karatebajnokságot. Megjelent "A legerősebb karate" című film folytatása.

1977 
Oyama megjelent Austrália nyílt karatebajnokságán. M. Mizukoshi Braziliába ment oktatni. Megrendezték Hawaii válogatott mérkőzését a japán kyokushin ellen. 6 mérkőzést japán nyert 2 pedig döntetlen lett. T. Nakamura Angliába ment tanítani. Sor került Japánban a szakági képviselők 2. Hathónapos speciális edzésére. Megrendezték a dél-afrikai bajnokságot. Oyama jelenlétében magtartották az 1. Angol K.O. bajnokságot Londonban. A nyári edzőtábor helye Shizuoka volt. A 2. Nyílt bajnokság Braziliában, amelyen Oyama is jelen volt. Japánban megjelent a "Hol a hatáér" c. könyv. Angliában kiadták a negyedévenként megjelenő"Kyokushin Karate" magazin első számát. Japánban kiadták a havonta megjelenő "Erő karate" magazint. Megtartották a 9. Országos nyílt karatebajnokságot.

1978 
Elkezdődött az "Isteni kéz" című karikatúra sorozat. Mas. Oyama Hong Kongba látogat. Megtartották a 2. Ausztrál bajnokságot. a hawaii válogatott versenyt is, amelyet Japán nyert. Megrendezték a 2. Angol K.O. bajnokságot, és a 2. Dél-afrikai versenyt. Mas. Oyama nagy és fontos beszédet tartott Nara, régi fővárosban. Megtartották a süketek és némák 1. Bajnokságát. T. Azuna T. Sato részt vett az európai nyári edzőtáborban. Az első európa-bajnokság Londonban volt. Megtartották Japánban a 10. Országos nyílt karatebajnokságot. Keiji Sanpei és K. Kawabata, megtekintették a nyílt maláj bajnokságot, majd Malájföldön és Szingapurban karatét oktattak.

1979 
Szerte a világon versenyek kezdődtek, hogy kiválasszák az ez évben rendezendő 2. Nyílt karate világbajnokságon résztvevő csapatokat. Megrendezték a 3. Angol bajnokságot és Japánban a 11. Országos nyílt karatebajnokságot. Oyama Amerikába utazott. Sok külföldi karatéka érkezett a Tokiói Honbuba. Nagy bemutatót tartottak a tokiói szovjet követségen, amelyet Oyama maga vezetett. Az ideiglenes Japán válogatott az USA-ba ment edzésre. A 2. Világbajnokságot a Nippon Budokan sportcsarnokban rendezték meg. 50 ország képviseltette magát, 32000 néző követte figyelemmel a háromnapos eseménysorozatot. I. Makoto Nakamura II. Keiji Sanpei III. Willie Williams.

1980 
"Az utolsó legerősebb karate" címmel a 2. Világbajnokságról szóló könyv jelent meg. Az igazgató tanács ülése Williams kontra Inoki profi küzdelmét tekintve úgy döntött, hogy meghatározatlan időre felfüggeszti Shigeru Oyamát és tanítványát W. Williamst. Mas. Oyama Amerikába és Kanadába látogatott. Izraelben megrendezték a 6. Kyokushin karateversenyt, és lezajlott az ausztráliai nyílt versenyis. Megrendezték Japánban a 12. Országos nyílt karatebajnokságot.

1981 
A 3. Danos Kawabata Ausztráliába ment oktatni. Megnyílt a Hyogo Kogashima dojo. Megrendezték a chilei. Dél-afrikai, a2. Chibai, az első délkelet-ázsiai, és az első észak-shinetsu, a dél-amerikai, a 8. Hokkaido, és a 13. Japán nyílt karatebajnokságot. Feiszal, Szaud-arábiai herceg a Honbuba érkezett, ahol találkozott Mas. Oyamával magánbeszélgetés céljából. Nepál hercege, Dhirendra Bir Bikram Shakk látogatást tett Japánban, és találkozott Mas. Oyamával, aki tiszteletére bemutatót tartott

1982 
A hong-kongi közöznség felkéréséreMizuguchi és Oga bemutató mérkőzést tartott Shihan goda vezetésével. Bemutatót tartottak Szingapurban a hadsereg részére. Mas. Oyama és a Honbu tanácsadója, Yanagawa részt vett Észak amerika legnagyobb dojójának megnyitásán. Az őszi ifjúsági fesztiválon Kyokushin tanulók nagy bemutattót tartottak. Megrendezték a 14. Japán országos bajnokságot.

1983 
"Különös péntek" címmel a japán televízió műsort közvetített Oyamáról és a Honburól. 3000 ember vett részt azon a partin, amelyen megünnepelték a 20 éve fennálló Kyokushinkaikant. Megrendezték az első IBUSZ-Oyama kupát Budapesten, melyen Oyama is megjelent. Versenyek kerültek megrendezésre, hogy kiválasszák a csapatokat a 3. Nyílt világbajnokságra. Ősszel megrendezték a 15. Japán bajnokságot.

1984 
Január 20-21-22-én rendezték meg Tokióban a Budokán sportcsarnokban a 3. Nyílt világbajnokságot 25000 néző előtt. 50 ország 200 versenyzője képviseltette magát. I. Makoto Nakamura II. Keiji Sanpei III. Akyoshi Matsui. A vezetői találkozón Mas. Oyama bejelentette, hogy meg kívánja alapítani a kanadai és a kelet-európai Kyokushin szervezeteket.

1985 
Áprilisban megrendezték a 2. IBUSZ- Oyama kupát Budapesten, amelyre ismét ellátogatott Mas. Oyama. Májusban elhunyt Matsuhei Mori, Nemzetközi Karate Szervezet elnöke. A jövőben az elnöki posztot Masutatsu Oyama tölti be (Sosai). Decemberben megrendezték a 3. Európa-bajnokságot Spanyolországban, melyen a Sosai is megjelent.

1986 
Dolph Lundgren, volt kyokushin versenyző, meglátogatta a Sosit, és tréningezett a Honbun. Májusban Akyoshi Matsui teljesítette a 100 ellenfeles kumitét. Svéájcban megrendezték az első női clicker európa-bajnokságot. Novemberben megrendezték a 3. IBUSZ-Oyama kupát melyen személyese megjelent a Sosai.

1987 
A brazil Adimir da Costa teljesítettea 100 ellenfeles kumitét. Májusba megrendezték lLengyelországban a 4. Európa-bajnokságot. Novembr 6-8-ig Tokióban, a Budokán sportcsarnokban 32000 néző előtt rendezték meg a 4. nyílt világbajnokságot, melyen 60 ország 207 versenyzője vett részt. I. Akyoshi Matsui II. Andy Hug III. Akira Masuda IV. Michael Thomson. Az európai szervezet elnöke Shihan Loek Hollander elfoglaltsága miatt funkcióját átadta helyettesének Shihan Steve Arneilnek.

1988 
Áprilisban NSZK-ban megrendezték a 2. Női clicker és az első férfi kata európa-bajnokságot Júniusban megrendezték a IV. IBUSZ-Oyam kupát.

1989 
Budapesten rendezték meg az Európa-bajnokságot.

1990 
Nendelben rendezik meg az idei Európa-bajnokságot.

1991 
Megrendezésre kerül november 2-3-4-én a 5. Nyílt világbajnokság Tokióban. I. Kenji Midori II. Akira Masuda III. Hiroki Kurosawa. Zaragozában rendezik meg a következő Európa-bajnokságot.

1992 
Szolnokon rendezik meg a Női clicker és férfi kata Európa.bajnokságot.

1993 
Várnában rendezik meg az ezévi Európa-bajnoksátgot.

1994 
Április 26.-án elhunyt Sosai Masutatssu Oyama a Kyokushin Karate megalapítója.

A világszervezet vezetője Akyoshi Matsui lesz. Megrendezték az Európabajnokságot Lillben.

1995 
Több vezető megkérdőjelezte Matsui hatalmának jogosultságát, és elutasította az újonnan kijelölt vezetőt. Megalakult egy másik szervezet melynek vezetője Yukio Nishida. Sajnos ez a szakadás elindított egy folyamtot amely az egész világon bekövetkezett. Megjelenik Shihan Howard Collins "Absolut Karate"c. könyve. Az Európa.bajnokságot Bukaresten rendezik meg.

1996 
Akyoshi Matsuit kötelezte a bíróság, hogy hagyja el a Honbu épületét. Megrendezik a 6. Kyokushin Világbajnokságot Yokohamában. I. Norichika Tsukamoto II. Kunihiro Suzuki III. Ko Tanigawa. Megrendezésre kerül a Litvániai Kaunasban az Európa-bajnokság.

1997 
25 éves a Magyar Kyokushin. A nemzetközi táborban könyv jelenik meg erre az alkalomra"25 év a Kyokushin útján" címmel Megrendezésre kerül az első világkupa, melyre a világ régiójának legjobbjai kapnak meghívást. A versenyt Chibában rendezik meg. Az Európabajnokságnak Németországban Berlin ad otthont.

1998 
Romániában, Nagyváradon rendezik meg a soronkövetkező Európa-bajnokságot.

1999
A 7. világbajnokságot rendezik meg ebben az évben december 4-5-én Tokióban. I. Toru Okamoto II. Muzaffer Bacak III. Niiho Satoshi. A világszervezet elnöki posztjáról lemondott Shihan Yukio Nishida. Az elnöki posztot Shihan Keiji Sanpei töltötte be. Az Európabajnokságot Koppenhágában rendezik meg.

2000 
Az Európa-bajnokságnak ismét Litvánia adott otthont. Keiji Sampei-it leváltották és Sichione lett a világszervezet elnöke.

2001 
A világszervezet elnöke Kenji Midori. Budapesten rendezik meg a 2. Világkupát. Az idei Európa-bajnokságot Spanyolország rendezi meg.

2002 
Budapesten rendezik meg a soronkövetkező Európa bajnokságot. A magyar Kyokushin 30. Évfordulóját ünnepli.

2003
Az európabajnokságot ismét Litvánia rendezi meg junior és felnőtt korcsoportban. A magyarok remekül szerepeltek.